J. Haydn: Serenade - Evelyn Serra Pocsaji 8 years old fluteplayer

Emlékezzünk Medvére...

Kedves barátaim, zenésztársaim. 2010. augusztus 26-án Demjén László "Medve" meghalt. Élete során beutazta a világot, mindenki szerette őt, nemcsak azért mert kivételes tehetséggel megáldott zongorista volt hanem jóbarát is. Nekem személyszerint a legjobb barátom volt. Főiskolás voltam, amikor megismertem és bekerültem a Teddy Bear Jazz Band-be hogy minden héten hétfőn az Aranybika szálló bárjában a Genius Bar-ban zenéljünk. Imádtam próbákra járni, szerettem a humorát, csodáltam a tehetségét felnéztem rá, olyan volt ő nekem mintha az apám lett volna, megtanított minden zenével kapcsolatos dologra, sokat mesélt a zenészéletről a világkörüli útjairól. Számos bárzongorista versenyt nyert. A legmagasabb kategóriát nyerte el az OSZK-nál. Játszott a Moulin Rouge-ban Pesten, kísérte Cserháti Zsuzsát, a legnagyobbakkal játszott együtt. Sohasem kérkedett, mindig nagyon alázatos volt a zenével. Namcsak kivételes tehetségű zongorista, hanem egyben zeneszerző is volt. A Korg Trinity-t úgy szerette, minhta a saját gyermeke lett volna. Csodálatos szerzeményei vannak. Mostanában állandóan csak ezeket a felvételeket hallgatom....

Mikor beszélgettünk ittam a szavait... a történetekben felfedezni véltem a saját utamat, az hogy én is szeretnék külföldön zenélni és szeretnék olyan nagy muzsikus lenni , mint ő. Medve is Mérleg, mint én, rengetegmindenben hasonlítottunk félszavakból megértettük egymást. Élte a zenészek tipikus bohém életét. Szerette ezt a fajta életet a bárhangulatot a barátokat... A barátság volt számára a legfontosabb az életben.

Sajnos későn vette észre hogy cukorbeteg, hiszen sohasem szeretett orvoshoz járni. Már akkor észrevettem a járásán, hogy valami nincs rendben, mindig meg kellett állni egy padnál próbáról hazafelé menet. De sohasem mondta mi a baj, nem panaszkodott. Ez a cukorbetegség egyik jele, hogy a rossz vérkeringés miatt kezdenek elszineződni eldeformálódni a végtagok. Végül odáig fajult a helyzet hogy amputálták az egyik lábfejét amit néhány év után másik rövidítő műtét követett. Medve nem bírta megszokni a műlábat, kényelmetlen volt. Mivel kis félszobában élt hely sem volt megfordulni, nemhogy mozogni vagy ilyesmi. Medve felszedett jópár kilót a mozgáshiány miatt. A lába nem bírta ezt a 100 kilós terhet, mindig besebesedett a vége, kötözgetni kellett állandóan. A másik probléma a vérnyomással volt, no meg azzal, hogy nehezen, nagy erőlködések árán tudott csak felkelni az ágyról. Így kapta az első agyvérzést ez év áprilisában, súlyosan sérült a beszédközpontja ... ennek ellenére még akkor felhívott hogy tudassa velem mi történt, de én már akkor indulófélben voltam Mallorcára, nem tudtam mégegyszer elmenni hozzá. Megígértem neki, hogy beszélünk telefonon és az lesz az első dolgom november elsején, hogy elmegyek hozzá Debrecenbe. Az ígéretem be fogom tartani, de nem gondoltam volna, hogy így, ezen módon. A második agyvérzés kb 3-4 hete történt. Kómába esett, az orvosok azt mondták nincs remény. Bíztam benne hogy felébred és felgyógyul, hiszen még olyan sok terve volt. Meg akarta csinálni a saját számait, jobb helyre költözni. Mindig bizakodott, tervezett. Ha van mennyország vagy paradicsom, vagy reinkarnáció, Medve biztosan jó helyre került...

Hallgassátok meg Medve zongorajátékát a youtubeon:
http://www.youtube.com/watch?v=5g4A5m0JAyU
http://www.youtube.com/watch?v=q3W5k96u_UY&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=AMP2SOIvCds&feature=related

Luxushajó fedélzetén jártam!

Mióta az eszemet tudom, rajongok a hajókért. Már kicsi koromban is...állandóan nyúztam anyuéket, hogy menjünk csónakázni. A siratói-holtágon ahol nyaralni szokott a család mást sem csináltam, mint kajakoztam. Mióta kijöttem ide Mallorcára szebbnél szebb hajókat, gyönyörű kikötőket látok. Nem győzöm őket fényképezni.

Mondanom sem kell, ez a hajólátogatás volt álmaim netovábbja. Már kb 1 hónappal ezelőtt elkezdtük szervezni, le kellett adni az adatainkat a P&O Ventura irodájának, hogy elkészíthessék a belépőkártyánkat. Azért beszélek többesszámban, mert úgy volt, hogy Luis, a gitáros kollégám is jön, de utolsó pillanatban lebetegedett és dokihoz kellett akkor éppen mennie szurira :-( Becsípődött neki az egyik gerinccsigolyája - ezért nem is tudott dolgozni jönni. A romantic küldött értem sofőrt, szóval Dylannel ketten csináltunk meg néhány show-t. Mucho trabajo, poco dinero :-) rajtam volt minden felelősség, belőni a mixert... mikrofonpróba, én csináltam mindent.

Ne térjünk el a témától, ott tartottam, hogy Bíró Tomi cimborámmal leszerveztük skype-on mindent. írta, hogy délelőtt 11-kor találkozzunk a Katedrálisnál...Mitmondjak, elég korainak bizonyult ez az időpont... nem bírt kivetni az ágy időben, mivel előttevalónap kirugtunk a hámból, tudjátok, a spanyolok nyertek... mindegy, du. 1-re odaértem :-) a találkozás olyan volt mint a filmekben...ezer éve, hogy találkoztunk. Tomi utána bemutatott a többi zenésznek, akik ugyancsak a hajón dolgoznak. Nagyon jó fejek, őket is úgy megszerettem, olyan jókat nevettünk...

Rohanni kellett, hogy lássak valamit a hajóból, mert sajnos még aznap útrakeltek, 17:30 ig volt lehetőség a látogatásra. Ahogy megpillantottam a hajót ... az valami lélegzetelállító volt. Még életemben nem láttam ilyen nagyot közelről... wow. Képzeljétek, a kapunál olyan biztonságtechnika volt mint a reptéren, nagyon komoly. Adtak csiptetős Visitor Card-ot, ezt kellett viselnem, hogy tudják, ki vagyok. Bejártunk minden helyet, amit érdemes volt megnéézni. Az aula, vagy másnéven Átrium mennyezete olyan, hogy nappal kék színű a mennyezet, délután pedig lila, este pedig vörös. Látni fogjátok, miről beszélek, ha megnézitek a videoblog 4-et . Az üveglifteken visszatükröződnek ezek a színes fények... lenyűgöző látvány volt.

Körben végig üzletek voltak, Citizen meg Rolex órabolt, csomó ékszerüzlet...mint egy úszó város... Útközben megnéztünk néhány bárt, pl a Ramblas, ahol rusztikus mediterrán beütésű bútorzat van. A közepén meg egy fa nő, tisztára olyan, mint egy terasz. Ha jól emlékszem, Laci ebben a bárban gitározik. Mivel eléggé "macsós" megjelenése van, nemcsak a muskétás szakáll miatt... hanem azért, mert olyan huncut tekintete van, a videó végén ti is láthatjátok. Szóval "spanyol gitárosként" van beállítva, nagyon illik hozzá!!! Lifteztünk egy csomót, 15 emelet között lehetett mozogni, közben kedélyesen elbeszélgettünk az angolokkal. Uhh, mindenhol süppedős szőnyeg van, a berendezés, a képek, a kisplasztikák, a hangulatvilágítás mind mind a minőséget, az urizálást a kényelmet jelzi. Ja, és minden évben kidobják, és lecserélik az újabb szezonra. Tomi megmutatta azokat a helyeket, ahol felépni szokott. A 800 férőhelyes aréna akkor éppen üres bolt, de nem kell hozzá sok képzelőerő, milyen lehet főműsoridőben. Tomi mondta, hogy itt artisták röpködnek a levegőben, színpad alól cuccosokat nyomatnak föl, de a függönypadlásról is csomó diszletet lógatnak be. Láttuk a díszleteket a színpad háta mögött. Hát nem spóroltak vele. Volt ott egy működőképes terepjáró, azzal is be szoktak kocsikázni a színpadra, mint show-elem. Szívesen megnéztem volna egy showt, amin Tomi is fúj, dehát még aznap útrakeltek, így nem lehetett. Megnéztük a Havana Bárt, cuki kis színpada van, hangulatos hely. Itt is változik a világítás színe, napszakonként. A Tamarind bárban éppen filmvetítés volt, fekete-fehér "Klásszikust" vetítettek. Beültünk egy étterembe, és jó társaságban, jóízűen, bőségesen megebédeltünk, utána kávéztunk. Gyuri, Francsi és Vladimir is ott voltak. Ákossal, a zenekarvezetővel csak a városban beszélgettünk, ha több időnk lett volna és ha visszatekerném az idő kerekét, okosabb dolgokat mondtam volna neki, ehelyett csak nevetgéltem, dehát olyan jó kedvem volt! Megnéztük a Metropolis bárt, ahol a kisparty-val szoktak játszani késődélután, Este pedig show-t kísérnek a színházteremben. Ennek a művészbejárója nagyon közel van a kabinjukhoz. Oda is bekukkantottam. Jobbanmondva ott öltöztem át fürdőruhába. Tomi ugyanis szeretett volna velem csobbanni egyet az úszómedencében, Laci szintúgy. :-) Szóval az élmény megadatott...Nagyon jól éreztük magunkat, sokat nevettünk, de ez látszódik is a videó végén.

Itt nézhetitek meg a 4. videoblogot a Békésmátrix és a BékésTV jóvoltából:

http://www.bekesmatrix.hu/index.php?contentSite=gallery&galleryId=40900

Augusztusban kétszer is ki fognak kötni itt Pálmán a P&O Venturával (Ez a hajó neve).és szeptemberben harmadszor. Alig várom, hogy újra találkozzunk. Most búcsúzom. Írjátok meg a véleményeteket, milyenre sikerültek a videóblogok. Itt alul is véleményezhetitek, de írhattok nekem levelet a pocsajim@freemail.hu ra is :-) Csáóóó!